Nem termett babér második hazai fellépésünkön.
Szombaton az Ózd-Sajóvölgyét fogadta felnőtt együttesünk az NB III Észak-Keleti-csoportjának harmadik fordulójában. Tisztában voltunk vele, hogy egy masszív gárdával találkozunk.
Bár bátran kezdtünk és nálunk volt többet a labda a kezdést követően, a nyitónegyedórát átlépve mégis a látogatók kerültek előnybe egy szerencsés góllal. Szerencsés találat volt, mert a játékos ráfejelte a saját társára a labdát, ami Zimányi fejéről bepattant.
Lassacskán felocsúdtunk és újra mi próbálkoztunk, de hiába, mivel igazi helyzettel képtelenek voltunk előrukkolni. A második etap elején sem változott a játék képe. 4-et is cseréltünk egyszerre. Ez sem hozta meg azonban a várt áttörést.
Lezárhatták volna a mérkőzést a vendégek, de ziccereket puskáztak el. A hajráig élt a reményünk, aztán a 78. percben Menyhárt megpecsételte a sorsunkat. 2-0-ra kikaptunk.
Fájó a vereség, hiszen hiába mutattunk mezőnyben jó dolgokat, elől hiányzott az ötlet. Nincs sok időnk csüggedni, szerdán Egerben javíthatunk.
NB III Észak-Keleti-csoport, 3. forduló:
Tiszafüredi VSE-Ózd-Sajóvölgye SE 0-2 (0-1)
Tiszafüred, Lipcsey Elemér Sporttelep, 200 néző. Vezette: Tóth T. (Szabó F. Sz., Győri L. M.)
Tiszafüredi VSE: Bolla – Balogh, Szabó, Zvara (Sármány, 59.), Győri (Ujvári, 80.), Ballók, Karmacsi (Rózsa, 59.), Lázók (Polónyi, 59.), Árva, Doktor, Komlósi (Duka, 59.). Vezetőedző: Dorcsák Zoltán.
Ózd-Sajóvölgye SE: Fedinisinec – Süttő, Nagy, Váradi (Takács, 89.), Molnár, Dostál, Grassi, Menyhárt (Pataki, 89.), Korbély, Oláh B. (Lakatos, 84.), Zimányi (Polgár, 61.). Vezetőedző: Szala Ákos.
Sárga lap: Dorcsák, Balogh, ill. Oláh B., Dostál
Piros lap: Árva (87., Tiszafüredi VSE)
Gól: Zimányi (16.), Menyhárt (78.)
Dorcsák Zoltán: – Először is, bár ezt a meccs után is megbeszéltük, elnézést szeretnék kérni az ellenféltől, ha bárkit megbántottam. Volt egy szituáció, amit én súlyosabbnak véltem, ezért indulatosan túlreagáltam. Másodsorban, elnézést kérek a szurkolóktól, hogy a második rúgott gól nélküli vereségünket szenvedtük el. Nyilván nem erre készültünk. Több is lehetett volna ebben a meccsben, de a kapu előtti határozatlanságunk miatt ez sajnos nem sikerült. Az első félidőben egy olyan pontrúgásból szereztek gólt a vendégek, amire készültünk. Viszont szerintem játékban jobbak voltunk. Ők kontrákra próbáltak apellálni, de nem igazán jutottak el nagy helyzetig. Ami szomorú, hogy mi sem, hiába irányítottunk, meddő volt a fölény. Pedig lehetett volna, mert többször odakerültünk a tizenhatosukon belülre. A második félidő eleje ugyanebben a mederben zajlott. Próbáltunk egyenlíteni. Utána megléptünk egy négyes cserét, amivel vállaltunk egy kis rizikót is. Ez sajnos nem vezetett eredményre. Az Ózd többször lezárhatta volna a mérkőzést, jó párszor el tudott jönni kontrából. Volt, hogy a kapusunk segített ki. Volt, hogy ordító helyzetben fölé rúgták. Mi pedig továbbra sem tudtunk nagy helyzetig eljutni. Az összképet nézve, sajnos igazságos ez a 2-0-s végeredmény. Azonban nem volt ez egy könnyű meccs az ellenfélnek. Sajnos látszik, időre van még szükség ahhoz, hogy ez a csapat összeérjen. Nagyon kicserélődtünk, de vannak biztató jelek. Ha rátekintünk a tabellára, az nagyon rosszul néz ki, ahogy a 2-0-s vereségek is, de azért voltak bizakodásra is okot adó játékelemek. Ahogy már a felvezetőben pedzegettem, ami hiányzik, és ettől féltünk is, hogy míg tavaly több emberünk is gólképes volt, egyelőre a bajnokságban még egy játékos sem tudott betalálni. Ezt mindenféleképp ki kell javítani.