Jobbnak bizonyult a Haladás a sorozat 3. körében.
Szombaton a szintén NB III-as, az Észak-Nyugati-csoportban éllovas Haladás otthonában lépett pályára felnőtt csapatunk a MOL Magyar Kupa 3. körében. Igen csak hosszú út után vágtunk neki szombathelyi fellépésünknek.
Jobban kezdtek a hazaiak, majd folyamatosan ébredeztünk és volt lehetőségünk is. A szünethez közeledve egy beívelt szabadrúgásból hátrányba kerültünk. Még a pihenő előtt akadt alkalom egalizálni, de nem jártunk sikerrel.
Lélektanilag a legrosszabbkor, a 2. felvonás elején megint gólt kaptunk. Kisvártatva ráadásul ziccert rontottunk. A 72. perchez érve eldőlt a mérkőzés, mivel ismét mattoltak bennünket. A lefújás előtt megint eredményesek tudtak lenni a házigazdák, akik így magabiztos, 4-0-s győzelmet tettek zsebre.
MOL Magyar Kupa, 3. forduló:
Haladás FC-Tiszafüredi VSE 4-0 (1-0)
Szombathely, Haladás Sportkomplexum, 677 néző. Vezette: Holczbauer F. (Keszthelyi T., Németh B.)
Haladás FC: Horváth – Gregor, Tóth M. (Tamás O., 60.), Orbán (Batai, 60.), Szegedi, Szujó, Mihály D. (Moharos, 60.), Simon B., Sági (Juhász, 60.), Tóth E. (Szűcs, 75.), Tarján. Vezetőedző: Simon Ádám.
Tiszafüredi VSE: Bolla – Balogh (Komlósi, 60.), Székely, Kovács D. (Doktor, 60.), Zvara (Duka, 83.), Győri (Ujvári, 72.), Ballók, Sármány, Karmacsi (Rózsa, 60.), Szabó B., Szabó K. Vezetőedző: Dorcsák Zoltán.
Sárga lap: Tóth M., Sági, Tamás O., ill. Balogh
Gól: Tóth E. (37., 47.), Juhász (72.), Moharos (89.)
Dorcsák Zoltán: – A végére sajnos súlyos vereség lett belőle. Az első félidő azért nagyon nem így nézett ki. Jobban kezdte az elejét a Haladás, de utána folyamatosan felvettük a ritmust. Ennek ellenére egy pontrúgásból megszerezték a vezetést, egy oldalszabadrúgást befejeltek. Utána feljebb toltuk a védekezést, rájuk mentünk és voltak is lehetőségeink. Akkor már az ő kapusuknak is be kellett mutatni 2-3 bravúrt. Benne volt az, hogy ki tudunk egyenlíteni az első félidőben, és bíztunk benne, hogy a második félidőt is hasonlóképp tudjuk kezdeni. Mondhatjuk azt, hogy nekünk nem jött jól a szünet. Erre a második félidőt rögtön egy hibával kezdtük, amiből egyből gólt kaptunk. Ez azért megfogta a csapatot. De nem csak ez az egy tényező játszott szerepet. Rögtön volt egy ziccerünk, amit mellé rúgtunk, holott, ha berúgjuk, ismét nyílt lett volna a meccs. Sajnos ismét gólképtelenek voltunk, ami jellemző ránk eddig ebben a szezonban. Ezt követően egyre inkább a hitünket veszítettük. Újabb gólokat kaptunk és utána már nagyon sima volt. Lélektan talán sajnos feladtuk. Igazából már csak az volt a kérdés, hogy mennyi lesz a vége. Sajnálom, mert azért az első félidő alapján nem ez volt benne, de összességében teljesen megérdemelt hazai siker született, még ilyen arányban is.