Így nem lett belőlem igazi sztár …

Így nem lett belőlem igazi sztár …

Ha létezik régiónkban olyan labdarúgó, akiről kora ifjúságától kezdve azt állították a szakemberek, hogy isten adta tehetség, az Kalmár Ferenc. Csapatunk ma már 34 éves kapitánya az alábbiakban kendőzetlen őszinteséggel beszél arról, miért is nem lett belőle igazi sztár, miért rekedt meg az örök tehetségek oly népes táborában.

Kezdjük a végén, hiszen lassan pályafutásod végéhez közeledsz. Ahogy mondani szokták, van még 2-3 jó, meg talán öt rossz éved a pályán… Ezek után, van hiányérzeted a pályafutásoddal kapcsolatban …

  • Hajjaj, rengeteg … – ismerte el egy nagy sóhaj kíséretében Kalmár Feri. – Sokkal több volt bennem, sokkal többet kihozhattam volna az elmúlt évekből, de a legrosszabb, hogy az egészért csak magamat okolhatom, csak rajtam múlott, hogy nem futottam be komolyabb karriert.

Több évtizedes újságíró pályafutásom alatt nem sok olyan játékossal találkoztam, aki ennyire nyíltan felvállalja, hogy ezt bizony elszúrta. Ezek után mi mást mondhatnék, minthogy hallgatlak …

  • Rengeteg csapatban megfordultam és minden nagyképűség nélkül mondhatom, hogy mindenhol rugdostam a gólokat. Márpedig a gólerős középcsatárok osztálytól, bajnokságtól, országtól függetlenül mindenhol kapósak. A hajdanán legendás Kun FC-ben kezdtem, s 15 évesen már az Újpest labdarúgójának vallhattam magam. Két évig voltam a lila-fehérek játékosa, aztán hazatértem Cibakházára. Az okokról majd később … Épp, hogy nagykorú lettem és már Ausztriában futballoztam, ahonnan az évtizedek után NB I-be jutó Szolnokhoz vezetett az utam. És ekkor is még csak 20 éves voltam … Aztán jött a Szeged, majd a Tiszafüred, s a Tiszakécske. A leghosszabb időt, öt szezont ott töltöttem el, Harmincévesen visszatértem Tiszafüredre, aztán újra Tiszakécske, Szolnok és 2023 őszétől újfent Füred. A meccs/gól mutatóim tényleg jók voltak: 14/17, 23/13, 23/19, 23/14, 36/33, 26/7, 12/10, 20/7, míg idén ősszel 12/5.

A számok valóban alátámasztják, miért voltál ennyire keresett játékos. Egy valami azonban szemet szúr. Ha valaki ilyen gólerős, miért csak a találkozók (jó esetben) felén lépett pályára?

  • Na akkor elérkeztünk az okokhoz, miért is nem tudtam megragadni egyik csapatomnál sem. Rengeteget voltam sérült, de általában nem „munkahelyi baleset” okán, meccsen dőltem ki a sorból, pedig azért aprítottak eleget a védők, hanem az edzetlenségem miatt. Kiskölyök korom óta rendkívül önfejű, öntörvényű srác voltam, nem volt edző, aki komoly munkára tudott volna bírni. Azt vallottam, hogy én a tehetségemből, azzal, hogy tudok gólt szerezni, simám megélek. Soha nem akartam megdögleni az edzéseken, semmit nem tettem annak érdekében, hogy ne csak örök tehetségként, hanem profi futballistaként tekintsenek rám a szakemberek. Még édesapámra sem hallgattam, még az ő tanácsait sem fogadtam meg, pedig talán ő volt az egyetlen, aki rendkívüli türelemmel próbált jó irányba terelni. Félreértés ne essék, nem ittam, nem lumpoltam, csak éppen nem úgy és nem annyit edzettem, amennyi ahhoz kellett volna, hogy befussak egy olyan karriert, mint amire a tehetségem predesztinált.

Tiszafüreden (is) imádnak a szurkolók. Mennyiben más a mai Kalmár Feri, mint volt az első alkalommal klubunkhoz igazoló?

  • Amikor először jöttem Füredre, mai önmagamhoz képest gyerek voltam. Azt hittem enyém a világ. Ma már másképp látom a dolgokat, de túl későn jöttem rá, hogy mit veszíthetek, veszítettem. Mióta együtt vagyok a feleségemmel lehiggadtam, van egy csodálatos 5 és 3 éves gyermekünk, szóval megkomolyodtam. Most szembesültem azzal, amit mindig is mondtak egykoron az öregebb csapattársaim, hogy a nyugodt családi háttér elengedhetetlen egy sikeres pályafutáshoz. Én már nem leszek fiatalabb, nem leszek sztár futballista, de ha akad akárcsak egy olyan tizenéves fiatal focista, akár itt Tiszafüreden is, aki tanul a példámból, már megérte önkritikusnak lennem …

Kalmár Feri azon ritka támadók közé tartozik, akinek még a hátáról is a hálóba pattan a labda. Lehet sérülékeny, lehet edzetlen, de ha a pályán van, függetlenül attól, ki az ellenfél, képes gólt szerezni. És ezt a Fradi védői – másodjára – is megtanulták a közelmúltban …