Értékelő sorozatunk utolsó részében a támadók teljesítményét boncolgatta vezetőedzőnk.
– A negyedik legtöbb gólt szereztük csoportunkban, azaz akár elégedettek is lehetnénk, de a kihagyott helyzetek miatt azért akad hiányérzetem – kezdte Dorcsák Zoltán. – Bár támadóink többé, kevésbé hozták magukat, kevés az igazán gólérzékeny csatárunk. Pap Zsolt egyértelműen kiemelkedően teljesített, tíz gólja önmagáért beszél. Kalmár Feri sajnos sokat hagyott ki sérülés miatt, ennek köszönhető, hogy önmagához képest kevesebb alkalommal talált a kapuba, pedig így is hat találatig jutott ősszel. Pataki Viktor és Trencsényi Bence a vonal mellett, szélsőként nem teljesített rosszul. Folyamatos veszélyt jelentettek az ellenfelek kapujára, gólpasszokat adtak, de játékukból sajnos hiányzott a gól. Az egy, egy találat kevés egy támadótól. Huszonhármas kerettel dolgozunk, így amikor mindenki hadra fogható volt, bátran belenyúlhattunk a csapatba. Akik lehetőséget kaptak, megállták a helyüket. Amikor viszont sérülések, eltiltások miatt a meghatározó játékosok kiestek, jól érzékelhetően kevesebb gólt szereztünk. Egyetlen meccsen, a Hatvan ellen nem sikerült semmi, ám nem felmentve a csapatot, 4-5 komoly hiányzónk volt, s talán ez egy kicsit megmagyarázza a súlyos vereséget. Ugyanakkor örök emlék marad mindannyiunk számára, hogy a Ferencváros elleni kupameccsen mi szereztük meg a vezetést …
