Egyetlen etapban maradtunk el a várakozástól

Egyetlen etapban maradtunk el a várakozástól

Dorcsák Zoltán vezetőedző értékelésének első részét ott hagytuk abba, hogy a 11. fordulót követően – mindössze kettő ponttal lemaradva a második Putnok mögött – az ötödik helyen tanyázva várhatta csapatunk az őszi idény második felét.

  • Eredetileg úgy terveztük, hogy öt fordulónként hét pontot szerzünk és így 28 ponttal kezdhetjük majd a tavasz – folytatta értékelését Dorcsák Zoltán. – A huszadik után most 31 pontunk van, azaz elégedett lehetek, de azért van egy kis hiányérzetem. A tizenegyedik fordulót követően ugyanis hullámvölgybe kerültünk, s négy meccsen mindössze a sereghajtó Békéscsaba II ellen tellett egy pontra az erőnkből, a másik három találkozót elveszeszítettük. Sajnos meghatározó játékosok dőltek ki a sorból. Vincze Patrik például egyetlen meccset sem múlasztott az elmúlt években, most örülünk, ha tavasszal visszatérhet. Csapatkapitányunk, Kalóz Ádám már addig is rendre félkészen vállalta a játékot, ám már csak percekre tudtuk pályára küldeni. A szűk keret miatt pedig ezáltal lényegesen kisebb lett a választási lehetőségünk.

Az idegenbeli mérlegünkre így sem panaszkodhatunk …

  • … igen, de a hazaira azért nem lehetünk annyira büszkék. Míg a szezon elején pontot sem nagyon szereztek Füreden az ellenfelek, szeptember végétől három csapat is nyert a Lipcsey Elemér Sporttelepen. Különösen a kis-Loki elleni 2-5 a fájó, hiszen öt gólt nem kaptunk az elmúlt években. Emellett rosszul érintett a hatvani vereség is, mert akkor még jó passzban voltunk, nyerni mentünk a Heves megyei alakulathoz.

A DVSC II elleni zakó után viszont sikerült kiegyenesíteni a sorokat.

  • Hál’ istennek igen, az utolsó öt meccsen megint szereztünk 10 pontot, csupán a második Putnoktól kaptunk ki nagy csatában 3-2-re. A hajránk jól sikerült, két bravúros győzelemmel zártuk az évet, így nyugodtan térhettünk pihenőre.

(folytatjuk)